Önértékelési szabályzat

2017. augusztus

* 4027 Debrecen, Böszörményi út 23-27.

( 52/532-083

OM azonosító: 100563

www.dioszegidebrecen.hu

Diószegi Sámuel Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola

Önértékelési szabályzat

1. Jogszabályi háttér, útmutatók

1.1. Jogszabályok

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet
• a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet
• a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

1.2. Útmutatók, programok

• Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára
• Az intézmény hatályos Pedagógiai programja
• Az intézmény hatályos Szervezeti és működési szabályzata

2. Az önértékelés célja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény deklarálja, hogy a minőség javítása érdekében szükség van a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzésére és értékelésére. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott standardok alapján azonosítjuk és végezzük.

Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére.

Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.

2.1. Az intézmény minőségpolitikája

Az iskolában folyó oktató munka alapelveit, célkitűzéseit pedagógiai programunk tartalmazza részletesen. Ennek alapján munkánk minőségügyi alapelveit az alábbiakban fogalmazzuk meg:

ü az iskolai nevelő-oktató munkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak,

ü ezen értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson az iskola egészén keresztül történik,

ü nevelésünk keresztyén szellemű, és a személyiség harmonikus fejlesztését szolgálja,

ü iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra,

ü célunk, hogy tanulóink a társadalom művelt és egészséges tagjai legyenek,

ü szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk,

ü az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

Az intézmény egészében úgy építi ki és működteti a minőségkezelés szerkezetét, hogy az a fentieket segítse.

3. Az önértékelési szabályzat célja és területei

3.1. Az önértékelés célja

Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

3.2. Az önértékelés kulcsterületei

Az önértékelés mindhárom szinten (pedagógus, igazgató, intézmény) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel (tanfelügyeleti ellenőrzés) összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

3.2.1. A pedagógusok önértékelésének területei

1. Pedagógiai módszertani felkészültség.
2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók.
3. A tanulás támogatása.
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése.
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

3.2.2. Az intézményvezető önértékelésének területei

• A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

3.2.3. Az intézmény önértékelésének területei

• Pedagógiai folyamatok.
• Személyiség- és közösségfejlesztés.
• Eredmények.
• Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció.
• Az intézmény külső kapcsolatai.
• A pedagógiai munka feltételei.
• A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés.

Az egyes területek tartalmi definíciója, részletes kulcsjellemzői, a területhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások, módszertana és eszközei, valamint folyamatának részletes leírása a megvalósítás részben kerülnek meghatározásra.

4. Az önértékelési program tervezési folyamata

4.1. Előkészítés

4.1.1. Belső Önértékelési Csoport

• Az intézményi önértékelés koordinálását minőségbiztosítási, mérési és értékelési munkacsoport (a továbbiakban: belső önértékelési csoport) végzi.
• Vezetőjét az intézményvezető jelöli ki és bízza meg.

Csoport vezetője: Dr.Csigéné Beke Katalin reál igazgatóhelyettes

Létszáma 5 fő

Tagjai:

Csige Dóra tanár, DÖK patronáló tanár

Tiliczky Andrea tanár, szakszervezeti megbízott

Cziberéné Ferenzi Mária tanár

Csekéné Molnár Erika tanár

Fedor László szakoktató/tanár

Kibővített csoport:

A feladat összetettsége megkívánja a kibővített csoport működését, melynek tagjai az öt fős önértékelési csoport tagjain kívül a munkaközösségek vezetői és az intézmény vezetése.

4.1.2. A belső önértékelési csoport feladata a közreműködés

• az önértékelés előkészítésében és megtervezésében,
• az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítésében,
• a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában,
• az aktuálisan érintett kollégák felkészítésében és folyamatos támogatásban,
• az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felület kezelésében,
• a folyamat nyomon követésében és az önértékelés folyamatainak fejlesztésében.
• A nevelőtestület tájékoztatása: az önértékelés céljáról, az önértékelés folyamatáról, a szükséges erőforrásokról és az elvárt eredményeiről.
• Az egyes pedagógus tájékoztatása: az ütemezésről, az értékelésben részt vevő személyekről, azok feladatairól, valamint az értékelés módszertanáról, eszközeiről
• A szülők és egyéb érintett partnerek tájékoztatása.
• Az intézményi elvárás rendszer meghatározása.

4.2. Tervezés

4.2.1.  Az intézmény ötéves önértékelési programjának tervezése

Az öt évre szóló önértékelési programban az intézményvezető meghatározza

• az önértékelési munka célját,
• elvárt eredményeit,
• a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését, a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat,
• kijelöli a belső önértékelési csoport vezetőjét,
• meghatározza, hogy melyek az intézményvezető, melyek a belső önértékelési csoport által végzendő feladatok, illetve, hogy mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák.

Az önértékelési program tartalmazza

• az előkészítésre (tervezés, tájékoztatás, általános elvárások intézményi értelmezése),
•  a megvalósításra (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítására),
• az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat.

Az önértékelési program elkészítésekor figyelembe kell venni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet intézményi önértékelésre vonatkozó előírásait.

4.2.2. Éves önértékelési terv készítése

Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik.

Az igazgató az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálhatja az éves tervezési feladatot a belső önértékelési csoport tagjainak, akik az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott tanévben elvégzendő önértékelési feladatokat.

Az éves önértékelési terv tartalmazza

• mely pedagógusok önértékelésére kerül sor,
• sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve
• az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott tanévben, továbbá
• a terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat,
• az éves önértékelési tervnek meg kell adnia az értékelésben közreműködő partnerek (tanulók, szülők, kollégák stb.) bevonásának módját is.

Az iskolában létrehozott belső önértékelési munkacsoport, vezetőjének és tagjainak tanévenként kerül sor a megbízatásuk megújítására.

5. Az intézményvezető, valamint a belső értékelési munkacsoport által végzendő feladatok, illetve, hogy mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák

a)   Az intézményvezető feladatai

ü  a belső önértékelési munkacsoport létrehozása,

ü  megbízza a belső önértékelési csoport tagjait,

ü  gondoskodik a munkacsoport tagjainak képzéséről,

ü  gondoskodik a belső dokumentálás szabályainak kialakításáról,

ü  biztosítja az önértékelési folyamat feltételeit,

ü  folyamatos segítségadás és jogszabályfigyelés,

ü  gondoskodik arról, hogy valamennyi munkatárs ismerje és betartsa a folyamatok eljárásrendjét.

b)   A belső önértékelési munkacsoport feladata a közreműködés

• az önértékelés előkészítésében és megtervezésében,
  • az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítésében és jogszabályváltozás esetén szükség szerinti módosításában
• a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában,
• az aktuálisan érintett kollégák felkészítésében és folyamatos támogatásban,
• az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felület kezelésében,
• a folyamat nyomon követésében és az önértékelés folyamatainak fejlesztésében.

c)   További kollégák bevonása

ü  szükség szerint történik, mely során a feltételeket és az eljárásrendet a feladat(ok) jellege határozza meg.

5.1. A megvalósításra (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítására), az önértékelés értékelésére, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrendek és általános szabályok

Az alcímben megfogalmazottakat az Iskola Önértékelési szabályzatában összegeztük.

6. Az önértékelés megvalósítása

6.1. A pedagógus önértékelése

A pedagógusok önértékelésének célja a tanfelügyelethez hasonlóan a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. Az önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően kell elvégezni, ugyanakkor az önértékelés önmagában is fontos eleme a folyamatos minőségfejlesztésnek, ezért a pedagógusok önértékelésének kétévenként meg kell történnie. Amennyiben az igazgató, igazgatóhelyettes munkakörének része óra vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógus önértékelés.

A pedagógusok önértékelésének területei és szempontjai megegyeznek a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

Az önértékelést megelőzően az intézmény a pedagógiai programban rögzített céljaiknak, valamint saját pedagógus (teljesítmény) értékelési rendszerüknek megfelelően értelmezi az általános elvárásokat, és az így kapott, pedagógusokkal szembeni intézményi elvárásrendszert rögzítik a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az érintett pedagógusok számára.

A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal.

Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít.

6.2. Az önértékelés egyes területeinek szempontjai, általános és az intézményi elvárás-rendszerben rögzített elvárásai

Az önértékelés elvégzéséhez szükséges interjú- és kérdőívminták- az iskola önértékelési programjának melléklete.

7. Az önértékelés ütemezése

7.1. Pedagógusértékelés - kétévenként

• Évente a tantestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével:

ü minősítésre jelentkezők;

ü gyakornokok;

ü a keret feltöltése munkacsoportonként arányosan.

• Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben résztvevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.
• Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 6 fő értékelésébe vonható be:

ü A: szakos kolléga (szakhoz közeli, ha nincs szakos) – óralátogatás

ü B: nem szakos kolléga – dokumentum-elemzés

ü C: nem szakos kolléga – interjúk, kérdőíves felmérések

Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésében részt vevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk.

• Az értékelést végzők április 30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést.
• Az értékelt pedagógus május 31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét.
• A belső önértékelési munkacsoport a tanévzáró értekezletig elkészíti az összegző értékelést.

7.2. Vezetők – a 2. és 4. évben

• Igazgató és igazgatóhelyettesek értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával.

ü A: interjúk

ü B: kérdőívek

• Az értékelők április 30-ig készítik el az összegző értékelést.
• A vezetők május 31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet.
• A vezetők összegző értékelését a munkacsoport június 30-ig készíti el.
• Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tanévnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz.

7.3. Intézményi – ötévenként

• Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt.
• Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó értekezlet.
• Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az ötödik évet követő tanévnyitó értekezlet.
• Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport, valamint a tantestület 20 %-ának javaslatára kerülhet sor.

7.4. Összegző értékelések

• A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre.
• Erősségek azok, amelyek 80 % feletti; fejleszthető területek azok, amelyek 50 % alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy).
• Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.

8. Az önértékelés módszerei és eszközei

9. A dokumentumok tárolása

Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként tároljuk:

• az OH támogató felületén,
• a személyi anyagban. 

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot megjelenítjük:

• elektronikusan a titkárságon

10. Nyilvánosság, hozzáférhetőség

Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető).

Az értékelések a belső önértékelési munkacsoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhetők. Biztosítani kell a hozzáférést – kérés esetén – az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

Jelen szabályzatban nem normalizált kérdésekben a 1. pontban felsorolt útmutatók alapján járunk el.

11. Az Önértékelési szabályzat nyilvánossága

Az Önértékelési szabályzatot az iskola honlapján közzétesszük.

Az érdeklődők számára az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek tájékoztatást adnak.

Hatálybalépés: 2015. szeptember 1.

Debrecen, 2017. augusztus 31.

P. H.

Balogh Péter

igazgató